PG DebrecenbenAz MTA BTK TTI „Lendület” Szent Korona Kutatócsoportjának vezetője és intézetünk tudományos tanácsadója, Pálffy Géza 2016. május 10-én a Debreceni Egyetem Történeti Intézetében tartott előadást a Szent Koronáról és a magyar uralkodókoronázásokról. Miután ugyanis az egyetem több száz történelem szakos hallgatója szavazást tartott arról, kit kérjenek fel történész-szakhetükön vendégelőadásra, megtisztelő módon kollégánkra esett a szavazatok döntő többsége. Igen nagy érdeklődés kísérte, bő egyórás referátumában Pálffy Géza kutatócsoportja eddigi legfőbb eredményeivel és a kora újkori magyar történelem néhány alapproblémájával ismertette meg a hallgatóságot. A Bárány Attila egyetemi tanár és Lendület Kutatócsoport-vezető elnöklésével lezajlott rendezvény meghívóját itt olvashatja.

DebrecenInterdiszciplinaritás, nemzetköziség, társadalmi hasznosulás. Újdonságok a Szent Koronáról és a magyar uralkodókoronázásokról című előadásában Pálffy Géza történettudományunk egyik nagy kutatási adósságába, a kutatócsoport által szisztematikusan vizsgált uralkodókoronázások és a magyar korona 1526 és 1916 közötti történetébe kalauzolta el a népes hallgatóságot. A kutatói team eddig felfedezései és kiadványai segítségével elsősorban a következő kérdésekre keresve választ mutatta be a témát: Miért foglalkozott eddig újkori királykoronázásaink históriájával többet a szlovák történetírás, mint a magyar? Miként vált Pozsony városa Székesfehérvár török eleste (1543) után magyar koronázóvárossá? Melyik esztendőből ismert Országház kifejezésünk eddig ismert legkorábbi említése? Miként keletkezett a 16. század közepén a Szent Korona legkorábbi hiteles, részletes és színes ábrázolása? Mikor és hogyan ferdülhetett el a korona keresztje? Miért feledtük el Sopront koronázóvárosaink sorában? Melyik magyar uralkodó írta meg saját kézzel koronánk történetének egyik kalandját? Mit szimbolizálnak uralkodókoronázásaink és a ceremóniákon vitt koronázási zászlók? Milyen politikai és reprezentációs küzdelem zajlott a koronázási szertartásokon? Lappangnak-e még nemzeti kincsek közép-európai múzeumokban? Milyen hazai és külföldi gyűjteményeinkben találhatók legfőbb állandó és alkalmi koronázási jelvényeink? Miként modellezhetők a koronázások segítségével a kora újkori Habsburg–magyar kapcsolatok? Az előadás remélhetőleg meghatározó mértékben járult hozzá a kelet-magyarországi egyetem diáksága koraújkor-képének árnyalásához és a magyar történelem legfőbb reprezentációs eseményének és a Szent Korona históriájának alaposabb megismeréséhez.