2024 február 9–10-én a SMALLST ERC-projekt (The Diplomacy of Small States in Early Modern South-eastern Europe) a Heidelbergi Egyetem Iszlám Tanulmányok Intézetével, illetve a Varsói Egyetem Warsaw Centre for Global History intézetével közösen szervezett műhelykonferenciát Heidelbergben „Asymmetrical Neighbours: Minor Players and Empires in the Early Modern and Modern Borderlands” címmel.

A nemzetközi együttműködés keretében megvalósult esemény témája a kora újkori és modern határvidékekre jellemző, egyenlőtlen felek közötti diplomáciai kapcsolatok vizsgálata volt. A résztvevők számos nézőpontból, különböző földrajzi területekről és időszakokból megközelítve vizsgálták a kérdést, új kapcsolódási pontokat találva a témában. A kutatócsoport négy tagja vett részt a workshopon.

A HUN-REN Történettudományi Intézet főmunkatársa, Kármán Gábor előadásában azt mutatta be, hogy az 1660–1670-es években az erdélyi diplomácia hogyan próbálta saját érdekeinek képviseletét összehangolni az ország vazallusállam-jellegéből fakadó helyzetével. Az előadás kimondottan a váradi vilájettel határos területek adóztatása kapcsán felmerülő diplomáciai kommunikációra koncentrált, aminek különlegességét az adta, hogy Erdély az oszmán interpretáció szerint maga is a szultán egyik tartománya volt. A tény, hogy a váradi beglerbégek egyre-másra vették ki a kezükből a környező falvak adóztatását, e szerint az értelmezés szerint tulajdonképpen azt jelentette, hogy az egyik szultáni kormányzó elveszi a másik birtokait – ami meglehetősen sajátos diplomáciai helyzeteket hozott létre.

Tetiana Grygorieva, az intézet munkatársa a Kozák Hetmanátus diplomáciai nyelvhasználata terén tett vizsgálatait mutatta be. A formálódó államalakulatnak az Oszmán Birodalom, a Lengyel–Litván Unió és az Moszkvai Nagyfejedelemség határvidékén kellett egyensúlyoznia, patrónusait folyamatosan váltogatva és esetenként pártfogásukat párhuzamosan élvezve. A diplomáciai tárgyalások, egyezkedések során felmerülő félreértések és konfliktusok vizsgálatával látványossá vált, milyen mértékben tartották szükségesnek a különböző hatalmak, hogy egymás politikai rendszerét és ceremoniális szokásait megismerjék, hogy az egyeztetések eredménye tényleg mindkét fél számára ugyanazt jelentse.

heidelberg1

A nyelvezet, nyelvhasználat hasonlóan fontos szerepet kapott Natalia Królikowska-Jedlińska előadása során, aki egy a drezdai levéltárban található levélgyűjtemény tanulságairól számolt be. A levelek a Krími Tatár Kánság, valamint az Orosz Cárság és Lengyelország tisztviselői közti kommunikáció lenyomatai, melyek kapcsán a vizsgálatok rávilágítanak, hogy a nyelvválasztásnak, nyelvhasználatnak és akár a fordítóknak is milyen szerepe lehetett a kora újkori államközi diplomáciában.

A szintén a projekt munkatársai közül érkezett Lovro Kunčević az oszmán, velencei és spanyol érdekszféra metszéspontján elhelyezkedő Raguzai Köztársaság információterjesztésre és kémtevékenységre építő statégiájával foglalkozott behatóbban. A városállam a három nagyhatalom között a saját önállóságát a kiszámított információgazdálkodással kívánta biztosítani, az előadás pedig ennek kapcsán vizsgálta az információszerzés és -továbbítás módját, valamint azt is, hogy a városállam milyen kommunikációs stratégiákhoz folyamodott, ha titkos tevékenységeire fény derült.

A workshop további előadásai szintén a különböző határvidékek kapcsán felmerülő kérdések kutatásáról szóltak, a kora újkortól kezdve a 20. századig. A résztvevőknek így lehetőségük nyílt a kutatási kérdések korszakokon átívelő, módszertani szemléletű megközelítésére.

Az angol nyelvű beszámoló és további képek elérhetők a SMALLST-projekt honlapján.