A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal egyéni kutatókat, kutatócsoportokat célzó OTKA-pályázata a hazai tudományos élet legkiválóbb kutatóinak fejlődését és tudományos sikereit kívánja elősegíteni, növelve a magyar kutatók és kutatási intézmények nemzetközi elismertségét.

A HUN-REN BTK Történettudományi Intézet 2023-tól Czinege Szilvia, Fodor Pál, Lászó Szabolcs, Pálosfalvi Tamás, Sánta Sára és Újlaki-Nagy Réka kutatási projektjeinek ad otthont.

A OTKA Fiatal kutatói kiválósági programjának célja olyan fiatal tehetséges kutatók ígéretes kutatási tevékenységének támogatása, akik saját, önálló felfedező kutatási témájukat kívánják elindítani, és önálló kutatócsoportot kívánnak létrehozni.

A Fiatal kutatói kiválósági program nyertesei között szerepel:

Czinege Szilvia
Kutatási projektje: Széchenyi István leveleinek kritikai kiadása 

A pályázat a 2017. szeptemberben a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézetében indult Széchenyi István leveleinek kritikai kiadása című projektet kívánja folytatni. Széchenyi irathagyatékának jelentős részét teszi ki levelezése, közel ötezer általa írott levélről van tudomásunk. A levelek nagyjából fele már ismert, válogatáskötetekben, kisebb közlésekben láttak napvilágot, a teljes levelezés kiadása azonban a közelmúltig váratott magára. A projekt célkitűzése a Széchenyi által írott levelek eredeti nyelven való publikálása szövegkritikai és tartalmi jegyzetekkel ellátva, amelyek segítik az olvasót a levélszöveg értelmezésében és a Széchenyi életműben való elhelyezésben. A kutatás részt vevő munkatársa Fónagy Zoltán lesz. A publikálás először a már elérhető online adatbázisban történik (www.szechenyilevelezes.abtk.hu), amely az 1825 végéig írt 549 levéllel indult útjára, és ahol azóta folytatódik további levelek feltöltése, és az év végéig felkerülnek az 1829 végéig írott levelek. Széchenyi levelezése a korszak kivételes forráscsoportja, nemcsak terjedelméből kifolyólag, hanem azért is, mert Széchenyinek sokféle levelezőpartnere volt, főméltóságoktól kezdve, a gazdasági élet szereplőin át személyzetének tagjaiig. Így a levelek megismerésével nemcsak a személyek között fennálló kapcsolatba nyerhet az olvasó betekintést, hanem a levelezőpartnerek által tárgyalt témákhoz is adalékot adnak.

A Posztdoktori kiválósági program a tudományos fokozatukat a közelmúltban megszerző kutatók álláshelyének finanszírozásához kíván hozzájárulni, így ösztönözve őket, hogy a kutatói pályán maradjanak, és kutatócsoport tagjaként, tapasztalt kutatókkal együttműködve Magyarországon alapozzák meg és építsék fel kutatói karrierjüket.

A Posztdoktori kiválósági program nyertesei között szerepel:

László Szabolcs
Kutatási projektje: A Kodály-módszer nemzetköziesítése és a magyar kultúrdiplomácia a Kádár-korszakban

Kutatásában a magyar kultúrdiplomácia történetének egy kiemelkedő epizódját, a Kodály-módszer 1960-as és 1980-as években lezajló nemzetköziesítését vizsgálja. A Kodály Zoltán vízióján alapuló zenepedagógiai módszert 1945 után vezették be a magyar közoktatásba, és már az 1960-as évektől kezdve a világ több országában átvették és alkalmazták a zene tanítására. A kutatásban azt elemzi, hogy a magyar zenepedagógusok szakmai közössége miként valósította meg a Kodály-módszer nemzetközi elterjedését és elismertségét, az államszocialista Magyarország hidegháborús elszigeteltsége ellenére. Kutatásának célkitűzése, hogy a Kodály-módszer nemzetközi népszerűsítésének példáján keresztül feltérképezze és elemezze az 1956 utáni Magyarország kultúrdiplomáciáját. A projekt fókuszában ezért nem a magasdiplomácia és külpolitika vezetői állnak, hanem azok a középszinten működő szereplők, akik a korszak kultúrdiplomáciáját tartalmilag létrehozták és gyakorlatba ültették. Munkájában azt vizsgálja meg, hogy az államszocialista Magyarország miként kapcsolódott be a „kulturális hidegháborúba” a módszer népszerűsítése révén, és ezáltal hogyan jött létre egy olyan egyedi nemzetközi kulturális termék és kontinenseken átívelő szakmai hálózat, amely túlélte a korszakot.

Sánta Sára 
Kutatási projektje: Ókorkutatás a 16–18. századi Magyarországon

Kutatásának három éve alatt azt vizsgálja, hogyan alakult ki a humanista régiségbúvárlásból a tudományos igényű régészet és ókorkutatás az 1700-as évek végére. Célja, hogy az ókor iránti érdeklődés megvizsgálásával további adatokkal szolgálhasson a magyar historiográfiai kutatásokhoz is. Igyekszik felvázolni azt az ívet, amely elvezet a humanista feliratgyűjtésektől a 18. század elejével kezdődően egyre erősödő, az ókor vizsgálatában is megjelenő kritikai szemléletig, majd a nagy jezsuita történetíró nemzedékig, ezzel megalapozva a 19. századi tudományos történetírást. Fő célkitűzése a honi ókorkutatás kora újkori képviselőinek a felkutatása, műveik vizsgálata: ezek elemzésével, forrásaik, módszereik és céljaik alapos feltárásával és összehasonlításukkal élesebb képet kaphatnánk a korszak tudományosságáról. Vizsgálat alá veszi a korszak ókorral foglalkozó tudósainak kapcsolati hálóját, illetve levelezésüket is, valamint azokat a szellemi központokat, amelyek köré csoportosultak. A kutatómunka során fel szeretné tárni a 18. század végének ókorral kapcsolatos tudományos vitáit is, valamint lefordítja Schönvisner Istvánnak az első aquincumi ásatásról szóló, ókortörténeti s egyben archeológiai művét, amelynek magyar nyelvű kiadása régészeti és historiográfiai szempontból is fontos mérföldkövet jelentene.

Újlaki-Nagy Réka
Kutatási projektje: Kereszténység és zsidóság határán: Az erdélyi szombatosság európai kontextusban

A szombatosság az erdélyi vallási élet különleges, zsidóság és kereszténység közti jelensége volt, amely a reformáció utóhatásaként alakult ki a 16. század végén. A két nagy világvallás közti vitahelyzetből adódóan sok olyan problémát magában hordozott, amelyek miatt nemzetközi érdeklődésre tart számot. Majdnem négy évszázados történetének egyes részletei még tisztázatlanok. Történetük és irodalmuk a külföldi kutatók számára még kevésbé hozzáférhető, mint a hazai olvasók számára. Ezen a helyzeten szeretne némiképp változtatni a projekt, amelynek többes célkitűzése van.  Újlaki-Nagy Réka elsőként a szombatosság bibliográfiáját készíti el, amely magában foglalja a szombatosság fő képviselőinek rövid életrajzát, és a szombatossággal kapcsolatban született tudományos és szépirodalmi művek listáját. Ez a rangos nemzetközi könyvsorozatban megjelenő alapbibliográfia segítené mind a hazai, mind pedig a külföldi érdeklődők számára a szombatosság témájában való tájékozódást. Másodsorban a szombatosság utolsó évszázadának történetét szeretné megírni, és a pusztulófélben lévő, bozótossal benőtt temetőjüket dokumentálni. 1868-ban a szombatosok betértek a zsidóságba, és megalapították a korabeli Európa egyedüli prozelita hitközségét. Ennek a hitközségnek a története nem igazán ismert. A szombatosság utolsó fészke, Bözödújfalu, amelyet korábban „Székely Jeruzsálem” néven emlegettek, mára a vallási tolerancia szimbóluma lett, ugyanakkor az értelmetlen falurombolás mementója. E mögé a szimbólum mögé szeretne a tervezett projekt még több tartalmat felsorakoztatni.  

Az 1986 óta évenkénti rendszerességgel meghirdetett Kutatási témapályázat célja önálló kutatócsoporttal rendelkező, tapasztalt, tehetséges kutatók támogatása, akik sikeres alapkutatási témájukat kívánják továbbvinni.

Intézetünk munkatársai közül támogatás nyert:

Fodor Pál 
Kutatási projektje: Konstantinápolyi Habsburg-követek jelentéseinek közreadása

A 16–17. századi Közép-Európa sorsát több hatalmi központ határozta meg: Bécs, Isztambul, Madrid, Róma, Velence, Párizs és London. Ezek közül a Magyarország egyharmadát megszálló oszmán-török állam számított a legerősebb, a közép-európai térségre nézve legfenyegetőbb hatalomnak. Érthető hát, hogy az európai nagyhatalmak a 16–17. század folyamán igyekeztek folyamatos diplomáciai kapcsolatot fenntartani vele, hogy szándékait kifürkészhessék, várható támadásaival szemben időben felkészülhessenek, vagy éppen együttműködésre lépjenek vele. Ezért az isztambuli követek és rezidensek által készített diplomáciai jelentések, hírlevelek a korabeli nagyhatalmi politika, a török belviszonyok és a kora újkori Magyarország történelmének legfontosabb forrásai. A követjelentések a szorosan vett diplomáciai kapcsolatokon kívül a korabeli világ számos területéről nyújtanak elsőrendű fontosságú, máshonnan nem ismert adatokat. Kiadásukkal az eddigieknél sokkal mélyebb ismeretekre tehetünk szert hazánk kora újkori sorsfordulóiról, lehetőségeiről és mindennapi életéről a korabeli nagyhatalmi rendszerben. Az isztambuli Habsburg-követek 1568–1574 közötti jelentéseinek kiválogatása, feldolgozása és szerkesztése korábban megtörtént, kiadásukra jelen pályázat során kerül sor. A tervezett, kétkötetes kiadvány alapvető kézikönyve lehet a kor nemzetközi kapcsolatait kutató szakértőknek. E minőségében kapcsolódik a régi nagy olasz, angol és francia diplomáciatörténeti forráskiadvány-sorozatokhoz is. Az iratokhoz mellékelt angol nyelvű regeszták és jegyzetek biztosítják a nemzetközi használhatóságot, egyben növelik a magyar történettudomány nemzetközi láthatóságát.

Pálosfalvi Tamás
Kutatási projektje: Jan Długosz Évkönyveinek magyar vonatkozású adatai

A magyar középkor történetéhez elengedhetetlenül szükséges a Magyar Királyságról tudósító külföldi források ismerete. Ezek közül kiemelkedik a lengyel Jan Długosz 12 könyvre tagolt, 15. század végi krónikája, amely megszámlálhatatlan adatot tartalmaz a magyar történelemre vonatkozóan. Ezeket még soha senki nem gyűjtötte össze egy szövegtestben, és nem vizsgálta őket rendszeres kritikai módszerrel. Az adatok összegyűjtésén túl a kutatás fő kérdése az, hogy mennyire megbízhatók ezek az adatok, honnan származnak, és lehet-e magyar forrásuk. Milyen volt Długosz hozzáállása a magyar történelemhez? A lengyel történetíró, hasonlóan más nemzetiségű kortársaihoz, nem volt elfogulatlan szemlélő, az elbeszélt eseményeket jól meghatározható politikai-nemzeti céloknak alárendelten rendezte el, és időnként át, ezért szövegének használata számtalan csapdát rejt. Krónikájának számos tudósítása rögzült tévesen, vagy téves kontextusban a magyar történetírásban. A projekt célja ennek megfelelően – a kutatást a krónikás hatalmas művének egész időszakára (1480-ig) kiterjesztve – az, hogy az összegyűjtött anyagot bőséges kommentárokkal ellátva, fordításban (is) tárja az olvasók elé, megkönnyítve így e gazdag forrásanyag használatát. 

A programmal kapcsolatos további részletek a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal oldalán érhetők el.